Thursday, 14 June 2012

Amit a kutyákról jó, ha tudsz!

Sziasztok!
Amit a kutyákról jó, ha tudsz!
Története:
A kutya a farkas háziasításával jött létre, amint azt mitokondriális DNS adatok is bizonyítják. A háziasítás kezdetének időpontját tudományos viták övezik, de általában 10 000-100 000 évvel ezelőttre teszik. A kutya másik lehetséges ősének korábban az aranysakált tartották. Mindenesetre mindhárom kutyaféle képes szaporodni egymással.

A háziasított kutyát mindezektől a házikutya elnevezéssel különböztetik meg.

                                                                     Csontváz
A legtöbb kutyafélének nagyon hasonló a csontváza, bár a tenyésztés során jellegzetes eltérések alakultak ki közöttünk. Ez főképp a koponyaformán és a lábhosszán látszik.

                                                                     Farkaskarom
A farkaskarom a lábak belső felén található csökevényes ujj. Vannak fajták, amelyeknél ki sem alakul vagy még a kutya kölyökkorában egy kisebb műtét segítségével eltávolítják. Az északi fajtáknál segítí a mozgást a nehéz terepen.
                                                             
                                                                    Testbeszéd
Az egyik ok, amiért a kutya olyan jó társa az embernek az, hogy hihetetlen képességgel tud velünk kommunikálni. A kutyák, akik emberekkel élnek, úgy tekintik őket, mintha a családjukhoz tartoznának, és nagyon hamar megtanulják felismerni a hangulatváltozásainkat és a szándékainkat. A kutyák közti kommunikációs eszközök ismerete lehetővé teszi a figyelmes gazdi számára, hogy pontosan értse, mit próbál közölni vele a kutyája.

                                                                      Kutyául
Farokcsóválás: Izgatott.
Égbe tartott farok: Magabiztos.
Felálló fül: Figyelés.
Gyorsan csóváló farok (ide oda): Barátságos szándékkal közeledik a kutya.
Tágra nyílt szem: Fél.
Fül lesunyva, fej lehajtva: Alárendeli.
Lesimuló fülek, a szőr felborzolódik az oldalát mutatja, a farok egyenesen hátrafelé mered, a lábak merevek, vicsorgás: Támadókészség.

                                                                 Szaglás
Kiváló a kutyák szaglása, vannak kivételes képességű fajták, mint például az angol véreb, amely nyomkövetésre is kiképezhető. A kutyák szagérzékelésében a szájpadlásban található Jacobson-féle szerv is szerepet játszik.

A levegőben és a talajon lévő szagok sokat elárulnak kutyájának arról, hogy mi is történik a környezetében. Olyan, mintha kutyája újságot olvasna. A kutyák kétféle képpen kommunikálnak egymással szagok útján. Először is ott hagyják a szagukat a környezetünkben nyál-, vizelet- vagy mirigykiválasztódás útján. A testszaguk is fontos információkat árul el a többi állat számára.

                                                                  Hallás
A kutyáknak nagyon jó a hallásuk, felfogják az emberi fül számára nem érzékeéhető ultrahangok egy részét. Ez előnyös a vas felkutatásában is.

Újabban arra is képeznek ki kutyákat, hogy halláskárosult gazdéjuknak jelezzenek bizonyos hangokat, például a csengőszót.

                                                                   Látás
A kutyáknak a kissé oldalt ülő szemeinek köszönhetően a látóterük lényegesen nagyobb, mint az emberé, vagyis sokkal többet látnak a környezetülból. Sötétben is jó a látásuk. Színlátásuk kevésbé jó, korlátozott.

                                                                     Az érzékek
Minden kutyának kiváló a szaglóérzéke. Ez legalább annyira fontos a kutyáknál mások észleléséhez, mint az embereknél a látás. A kutyák jól látnak messzire is, amely hasznos a vadászat során, de nem tudják fókuszálni a látásukat a szemüktől 25 centiméternél közelebbi tárgyakra.

                                                                             Agresszió
Az ellenséges viszonyban álló kanok számos gesztussal hozzák a másik tudomására szándékaikat. A támadásra készülő kutya meredten áll, magasan, hegyesen tartja a farkát, hátán felborzolódik a szőr, és nyújtott nyakkal, nyitott szájjal vicsorog.

Üdv,
Minden ami kutya!                                                                      


No comments:

Post a Comment